Az elit jellemzése a reformkortól napjainkig

A pozicionális és gazdasági elit közös jellemzői
A hatalmi elit csoportok főként vállalatok, tanácsadócégek formájában jelennek meg. Ezekre az elitcsoportokra főként az jellemző, hogy nagy mennyiségű információ útján jutnak hatalomhoz, ezenkívűl közreműködnek a kormányzati döntéshozatalban; feladatataikat kormányzaton kívül látják el, mégis képesek a belső szervezésre. Egy másik fontos jellemzőjük, hogy érdekérvényesítő csoportok közös érdekekkel, akik a pénz, presztízs alapján érik el céljaikat.
A pozicionális elit és a felsorolt elitcsoportok közös jellemzője, hogy hasonló a származásuk, az iskolai végzettségük, a csoporton belül pedig szoros az összefonódás Az elit minél többféle tőkével rendelkezik annál könnyebben tud helyezkedni (gazdasági, társadalmi, kulturális tőke) és a céljait elérni, a tőke profitot termel számára, amely pénzzé konvertálható, illetve nem anyagi értelemben a kapcsolati hálózatát is szélesíteni tudja, emiatt nagy mennyiségű információ is a birtokában van ami segíti szintén a helyezkedésben.
Az elit nagytöbbségben a különböző szektorok területén, valamilyen vezető pozícióban helyezkedik el. Egy másik közös jellemző, hogy a stratégiai pontokat foglalják el a társadalomban presztízs, illetve a pénz által.

Összegzés
Összefoglalva tehát azt láthatjuk, hogy az elitek az elitcirkuláció által, folyamatosan megújultak, illetve lecserélődtek, főleg a rendszerváltás során,ahol a szocialista politikai elit eltűnik és a szakmaiság, és a karrierlehetőség kerül a középpontba, szemben a szocialista pártpolitikával. A politikai elit mellett a gazdasági elit is változáson ment keresztül, hiszen a rendszerváltás során tevékenykedő kádermendzserek átalakultak menedzserekké. A kulturális elit szerepe pedig azt láthattuk, hogy a 90-es években a személycserét követően fokozatosan meggyengyült a politikai és a gazdasági elittel szemben.

…