Bethlen Gábor emlékezete

Epilógus
Dolgozatom írása során rengeteg könyvet, tanulmányt olvastam, hogy mélyebben megismerjem Erdély nagy fejedelmének országát.
Minden középiskolás diák megtanulja tizedik osztályban, hogy Erdély aranykorát Bethlen Gábor uralkodása alatt élte. Csupán egy oldalra besűrített jellemzést kapunk életéről és munkásságáról, viszont senki sem kap bővebb felvilágosítást arról, hogy Bethlen Gábornak milyen hosszú utat kellett megtennie ahhoz, hogy ez a kicsiny ország az őt megillető helyre kerüljön a történelemben.
Pályamunkám készítése során véleményem határozottan megváltozott Bethlenről. Hihetetlen nagy tiszteletet és egyúttal döbbenetet érzek, mert nem tudom hogyan tudott valaki uralkodása tizenhat évében ennyi mindent elérni, és országát gyarapítani. Részletes leírást kaptam az uralkodása alatt élő társadalomról, a fejlődő gazdaságról és az élénkülő szellemi életről. Az én szememben követendő példa lett az országáért, népéért sokat fáradozó, töprengő ember. Bethlen Gábor a lehetőségek közt okosan mérlegelő, türelmes, megfontolt politikus és diplomata volt. Csatákban bátor, buzdító hadvezér.
Külön fontosnak tartom kiemelni hogy, a fejedelem roppant nehéz nemzetközi körülmények közepette, a két nagyhatalom: a Habsburg és Török Birodalom között „nem csupán megőrizte, hanem meg is szilárdította Erdély függetlenségét, gyarapította e kis ország nemzetközi tekintélyét.” Az európai műveltségtől, szellemi élettől való lemaradás leküzdéséért az erdélyi fejedelmeink közül kétségtelenül ő tett a legtöbbet. Éppen ezért helyénvalónak találom azt, hogy sok költő, történész Hunyadi Mátyással állítja párhuzamba, és vele egyenrangú uralkodónak állítja be.
„Énfelőlem jól emlékezni meg ne szűnjetek!” - kérte végrendeletének utolsó szavaival a fejedelem. Én biztosra veszem, hogy kérésének eleget tettünk, és az utókor is megőrzi méltó emlékét Erdély legnagyobb uralkodójának.
…