Magyarország a második világháború idején
Előzmények
1939-ben Imrédy lemondása után Horthy Teleki Pált bízta meg kormányalakítással. Miniszterelnökségének kezdete egybeesett egy újabb európai válság kibontakozásával: februárra biztossá vált, hogy Hitler a müncheni egyezmény felrúgására készül.
Teleki célja a fegyveres semlegesség megőrzése, a magyar önálló politizálás lehetőségének fenntartása, valamint a revízió volt. Hitler szabad kezet adott Magyarországnak a Kárpátalján. Március 15-én a magyar hadsereg megkezdte a támadást. Némi ellenállás mutatkozott, de a magyar csapatok rövid idő alatt elfoglalták Kárpátalját. A Magyarországhoz csatolt felvidéki és kárpátaljai területek viszonyai nehezen rendeződtek: nemcsak a nemzetiségiek, hanem a magyar lakosság is elégedetlen volt, életkörülményeik egyre nehezebbé váltak.
Magyarország februárban csatlakozott az Antikomintern-paktumhoz, áprilisban pedig kilépett a Nemzetek Szövetségéből. 1939. május 5-én a parlament elfogadta a második zsidótörvényt.
- Ebben már faji alapon határozták meg a „zsidó” fogalmát: nem vallás, hanem származás alapján állapította meg, akinek egyik szülője vagy két nagyszülője izraelita vallású volt, azt zsidónak minősítették.
- Számarányukat minden foglalkoztatási területen radikálisan csökkentették: a zsidókat kizárták az állami- és közhivatalokból, más értelmiségi pályákon 20%-ról 6%-ra csökkentették arányukat, és korlátozták választójogukat.
- Megkezdték a harmadik zsidótörvény előkészítését, amely a zsidó és nem zsidó közti kapcsolatot is tiltotta. A törvény meghozatala elsősorban politikai kérdés volt, célja a németek megnyugtatása, valamint a hazai szélsőjobboldali elégedetlen hangok megszüntetése volt.
- A májusi választásokon a kormánypárt a szavazatok elsöprő többségét szerezte meg, míg a baloldali pártok súlyos vereséget szenvedtek. A szavazatok mintegy negyedének megszerzésével a szélsőjobboldal (Nyilas Párt) előretört.
- A müncheni paktum és az első bécsi döntés után erőteljes német nyomás nehezedett Magyarországra. A hazai németbarát csoportok megerősödtek.
- Ezt a Teleki-kormány úgy próbálta ellensúlyozni, hogy a tengelyhatalmakon belül erőteljesebben kívánt Olaszországra támaszkodni. Telekiék meggyőződése az volt, hogy Németország küzdelme a nyugati hatalmak ellen hosszú és kimerítő lesz, és nincs kizárva a bukása, ezért hangoztatták, hogy Magyarországnak távol kell maradnia a háborútól (Fegyveres semlegesség). Ez nem azt jelentette, hogy lemond a további revízióról, a kormány 1939-től elsődleges feladatának Erdély revízióját tekintette.
A háború első szakasza
1939. szeptember 1-jén a németek lerohanták Lengyelországot. Teleki visszautasította a német kérést, hogy engedélyezzék a német csapatok átvonulását Lengyelország ellen, hiszen az nyílt kiállást jelentett volna Németország mellett, és magával vonta volna a szövetségesek hadüzenetét, Magyarország belépését a háborúba, viszont Teleki engedélyezte mintegy 130 ezer lengyel menekült befogadását. Erre a németek hadianyag-szállítási zárlatot rendeltek el.
…