Reformáció és a katolikus megújulás

A reformáció hatására létrejött egy új szerzetesrend is. A spanyol származású katonatiszt, Loyolai Szt. Ignác mikor megsérült, egy szentekről szóló könyv olvasásával töltötte idejét, mely akkora hatást gyakorolt rá, hogy megtért és megalapította a jezsuita szerzetesrendet (Societas iesu). A jezsuita rend más rendekkel ellentétben egy katonai egység mintáján alapult, élén a generális állt. A hívek részt vettek az ellenreformációban és a katolikus megújulásban, akár fegyveresen is harcoltak a protestánsok ellen. Emellett kiváló iskolákat alapítottak, ahová sokszor protestáns szülők is iratták gyerekeiket.
Kálvin templomainak letisztultságára válaszul a katolikus templomok egyre díszesebbé, fényűzőbbé váltak, hogy a híveket becsábítsák, így megszületett a barokk stílusirányzata is. A barokkra jellemző a túldíszítettség, a mozgalmasság, bonyolultság, illúziókeltés. Visszatértek a vallásos témákhoz, igyekeztek minden mögött vallási tanulságot keresni. Ekkor épült a jezsuita főtemplom, az Il Gesu is, mely a barokk építészet jellemvonásait viseli magán. Magyarországon a templomok többsége barokk vagy neobarokk.
A Luther jóvoltából megindult vallási reformáció nagy hatással volt Európa vallási helyzetére.
A magyar ellenreformáció és katolikus megújulás legfőbb alakja Pázmány Péter volt. Pázmány eredetileg református családból származott, viszont egy jezsuita iskolában megtér és esztergomi érsekké válik. Ekkor a székhely átkerült Nagyszombatra, mivel Esztergom a török hódoltság területére esett. Itt alapult meg az első állandó egyetem (1635), melynek jogutódja a mai Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE).
Pázmány Péternek sikerült az arisztokráciának és a nemességnek nagy részét visszatérítenie azáltal, hogy tudta képviselni a rendi érdekeket hatásosan katolikusként (a református és evangélikus vallások felvétele akkor a rendi ellenállás jelképe volt).
…