Művészettörténet Romantika

Szobrászat
A romantikus kor szobrászatában a szimbolikus alakok a szabadságért, nemzeti ügyért harcolnak. A művészetbe betör a politikai szándék. A tartalommal szemben a külsődleges forma lesz az elsődleges.
Emlékműkultusz: a csoportos kompozíciókban a fő és a mellékalakok egyaránt fontosak, egységet alkotnak.
Anglia: Francois Rude: Marseiiles (Párizs)
Jean-Baptiste Carpeaux: Tánc (Párizs)
Amerika: Frédéric Auguste Bartholdi: Szabadságszobor (New York)
Magyarország: Izsó Miklós: Bujdosó Juhász, Csokonai szobor (Debrecen), Petőfi-szobor (Budapest)
Stróbl Alajos: Anyánk
Festészet
A romantikus festészetre a történelmi téma és az életkép előtérbe kerülése, a festői elem hangsúlya, a fény-árnyék kontraszt, a drámai szituációk keresése, az egzotikum a jellemző. A képek a néppel való együttérzést fejezik ki. Izgatja a művészeket az egzotikus Keleta végleges érzelmek és témák, a romok festőisége, A tájkép emberi érzelmeket fejez ki. Kedvelik az állatábrázolást. A magyar romantikus festészet a historizmussal (az elmúlt korok stílusainak utánzásának, újraélesztésének jelensége) és az akadémizmussal fonódik össze.
…