Modern alkotmányos berendezkedések és az alapvető emberi jogok gondolata a kora újkorban

A király a hírek hallatára csapatok összevonásába kezdett Versaille-ban. A forradalom színtere később Párizs lett, a párizsi lakosságot a népszónokok, mint Danton, Marat és Desmoulins a forradalom kirobbanásáig tüzelték.
A forradalom kitöréséhez hozzájárultak a Bastilleban történtek is. A Bastille egy börtön volt Párizsban, ahol legfőképpen előkelőbb rabokat tartottak. Az egyik ilyen rab volt de Sade márki, aki cellája ablakából a Szajna túloldalára segítségért kiabált, mert ölik a Bastilleban a foglyokat.
1789. július 14-én tört ki a forradalom. A forradalmárok fegyvereket a párizsi katonai kórházból szereztek és követelték a Bastille átadását, ahol a hiedelem szerint lőszert és politikai foglyokat tartottak. A börtön átadásának elutasítása ostrommá fajult, majd a forradalmárok elfoglalták és lerombolták az épületet. Új városi tanácsot, új polgármestert választottak és létrehozták a nemzetőrséget Párizs után több nagyvárosban is.
A forradalomban legfőképpen a városi lakosság volt érintett, a vidéki jobbágyság nem. Ennek következményeképpen a jobbágyság körében kialakult egy félreértés, miszerint a nemesek bosszút fognak rajtuk állni a polgárság tevékenysége miatt. Ezt alapul véve vidéken a nemesek ellen fordultak és több kúriát gyújtottak fel.
Miután 1789. augusztus 4-én a nemesek és az egyház lemondott kiváltságairól, augusztus 26-án megszületett az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, melynek legfőbb irányadója az 1689-es Jognyilatkozat volt (Declaration of Rights). Ebben rögzítették a személyiségi jogokat, az emberi és polgári szabadságjogokat, a jogegyenlőséget, a magántulajdon védelmét, a népszuverenitást. Az egész világra vonatkozó iratban megjelent a népképviseleti elv, viszont a közösségi jogokról, a nők és a rabszolgák jogairól nem esett szó. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata fontos lépésnek számít a mai emberi jogok felfogása felé.
…