Kereszténység a középkori Európában és Magyarországon

István tisztában volt azzal, hogy a nyugati típusú keresztény királyság egyik alappillére a közigazgatás mellett az egyház.
10 püspökséget hozott létre, melyek közül kettőt érseki rangra emelt – először Esztergomot, majd Kalocsát. Erre azért volt szükség, hogy a magyar egyház önállósodni tudjon, ne kerüljenek a püspökségek idegen, külföldi érsekségek fennhatósága alá.
A legalacsonyabb szerveződési egységek a plébániák/ egyházközösségek voltak. István egyik legjelentősebb törvénye, a 10 falunként 1 templom építésének kötelezettsége lényegében 10 falut osztott be 1 egyházközösségbe.
Mindemellett bevezette a tizedet, miszerint a jobbágyoknak a terményük 1/10-t be kell szolgáltatniuk az egyháznak. Kötelezővé tette az egyházi ünnepeken, böjtön és a miséken való részvételt is. Kivételt képezett ez alól az, aki a tüzet őrizte.
A már Géza korában elkezdődő szerzetesség szervezése is folytatódott, ekkor alapult meg Magyarországon az első bencés szerzetesrend is Pannonhalmán.
Szt. István 1038-ig uralkodott és meglehetősen stabil alapokat kezdett építeni a keresztény magyar államnak.
Istvánt Szt. László uralkodása alatt (1077-1095) avatták szentté fiával, Imrével és Gellért püspökkel, Imre nevelőjével egyetemben. Ők a magyar egyháztörténelem első szentjei.
…