Alkotmányjog - kínzás és alapjogok

3. Magyarország Alaptörvénye
• III. cikk (1) bekezdése: a tiltott bánásmódokat és büntetéseket illetően azt a hármas felosztást vette át, amit az EJEB (1950) és az Alapjogi Charta (2000) tartalmaz
o „senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni”
o ugyanez a bekezdés szól arról, hogy „senkit sem lehet szolgaságban tartani”, továbbá hogy „tilos az emberkereskedelem”
• az Alaptörvény hatálybalépése után az AB álláspontja a kínzás és más tiltott bánásmódokat és büntetéseket illetően nem változott (az Alaptörvényi tilalmak nem módosultak a korábbi alkotmányhoz képest)

4. 32/2014. (XI.3.) AB határozat
• megállapította, hogy maga az AB sem az Alkotmány, sem az Alaptörvény érintett rendelkezéseinek tartalmát nem fejtette ki (tk. 82. oldal)

5. Alapvető Jogok Biztosa
• a kínzás elleni ENSZ Egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyve (OPCAT) alapján „nemzeti megelőző mechanizmusként 2015-től az Alapvető Jogok Biztosa személyesen vagy munkatársai közreműködésével jár el”
• az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapján megtalálhatók azok a látogatások és jelentések, amelyeket eddig az NMM végzett, továbbá az Alapvető Jogok Biztosának átfogó jelentése (2016) is az OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus tevékenységéről
…